Vissza a Blogba

Mit tegyek, ha veszteséges a vállalkozásom? 8 lépés a stabilizáláshoz

Pénzügyek
|
Olvasási idő:
7
perc
|
Szerző:
Kukuják Edit
Utoljára frissítve:
August 25, 2026

Egy veszteséges hónap még nem feltétlenül jelent válságot, de a tartósan romló eredményt nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Minél hamarabb kiderül, hogy a probléma az alacsony bevételből, a túl magas költségekből, a rossz árazásból vagy a működés más pontjából ered, annál több lehetőség marad a vállalkozás stabilizálására.

Röviden

Ha egy vállalkozás veszteségessé válik, az első lépés nem a pánikszerű költségvágás, hanem a pénzügyi helyzet pontos feltárása. Meg kell különböztetni az átmeneti és a tartós problémákat, majd át kell tekinteni a költségstruktúrát, az árazást, a cash-flow-t és a bevételi lehetőségeket. A gyors, adatokra épülő döntések segíthetnek stabilizálni a működést és csökkenteni a további veszteséget.

Definíció

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Suspendisse varius enim in eros elementum tristique. Duis cursus, mi quis viverra ornare, eros dolor interdum nulla, ut commodo diam libero vitae erat. Aenean faucibus nibh et justo cursus id rutrum lorem imperdiet. Nunc ut sem vitae risus tristique posuere.

Kifejtve

Ha egy vállalkozás veszteségessé válik, az egyik legfontosabb tényező az idő.

Minél tovább működik egy cég úgy, hogy a költségei meghaladják a fenntartható szintet vagy az árazása nem termel megfelelő fedezetet, annál gyorsabban fogyhat el a rendelkezésre álló pénzügyi tartalék.

A veszteség önmagában azonban még nem mondja meg, hogy mekkora a probléma.

Egy vállalkozás lehet veszteséges például azért, mert:

  • egyszeri nagyobb beruházást hajtott végre,
  • szezonálisan gyengébb időszakban van,
  • visszaesett a kereslet,
  • jelentősen megemelkedtek a költségei,
  • túl alacsonyan árazza a termékeit vagy szolgáltatásait,
  • elveszített egy jelentős ügyfelet,
  • vagy egyszerűen túl gyorsan növekedett.

Ezért az első feladat nem az, hogy azonnal minden kiadást megszüntessünk.

Az első feladat az, hogy pontosan megértsük, mi okozza a veszteséget.

1. Először derítsd ki, miért veszteséges a vállalkozás

A megfelelő döntéshez először külön kell választani az okokat.

Érdemes legalább az alábbi adatokat megnézni:

  • árbevétel,
  • közvetlen költségek,
  • fix költségek,
  • bérköltség,
  • fedezet,
  • eredmény,
  • cash-flow,
  • vevőkövetelések,
  • készletállomány,
  • hitel- és finanszírozási költségek.

A kérdés nem egyszerűen az, hogy:

„Mennyi volt a veszteség?”

Hanem az is:

„Mi változott ahhoz képest, amikor még nyereséges volt a vállalkozás?”

Gyakorlati példa

Tegyük fel, hogy egy vállalkozás havi árbevétele korábban 15 millió forint volt, most pedig 13 millió forint.

Ez önmagában 13%-os visszaesés.

Ha közben azonban:

  • a bérek 15%-kal,
  • az alapanyagok 20%-kal,
  • a bérleti díj pedig 10%-kal

emelkedett, akkor a probléma nem kizárólag a bevétel csökkenése.

A teljes költségstruktúra is megváltozott.

Cégvezető és könyvelő veszteséges vállalkozás pénzügyi adatait és költségeit elemzi.

2. Döntsd el, átmeneti vagy tartós veszteségről van-e szó

Nem minden veszteséges időszak jelent strukturális problémát.

Átmeneti lehet például, ha:

  • szezonális a vállalkozás,
  • egyszeri nagyobb költség jelent meg,
  • beruházás történt,
  • egy projekt lezárása eltolódott,
  • átmenetileg visszaesett a forgalom.

Ezeknél előfordulhat, hogy a vállalkozás alapvető üzleti modellje továbbra is működik.

Tartós problémára utalhat, ha:

  • hónapok óta csökken az árbevétel,
  • folyamatosan romlik az árrés,
  • rendszeresen elfogy a működéshez szükséges pénz,
  • tartósan nőnek a fix költségek,
  • rendszeresen veszteségesek a fő termékek vagy szolgáltatások.

Ilyenkor már nem elég egyszerűen kivárni a következő jobb hónapot.

3. Vizsgáld át a költségstruktúrát

A veszteséges működés egyik leggyakoribb oka, hogy a vállalkozás költségei a bevételhez képest túl magasak.

Érdemes különválasztani:

Fix költségeket

Például:

  • iroda vagy üzlethelyiség,
  • állandó bérek,
  • könyvelés,
  • biztosítás,
  • szoftverek,
  • lízing,
  • hiteltörlesztés.

Változó költségeket

Például:

  • alapanyag,
  • csomagolás,
  • szállítás,
  • jutalék,
  • alvállalkozók,
  • teljesítéshez kapcsolódó egyéb kiadások.

Ezután meg lehet vizsgálni, mely költségek:

  • nélkülözhetetlenek,
  • optimalizálhatók,
  • újratárgyalhatók,
  • vagy teljesen megszüntethetők.

4. Ne minden költséget egyformán csökkents

A vak költségcsökkentés veszélyes lehet.

Ha például egy vállalkozás egyszerre visszavágja:

  • a marketinget,
  • az értékesítést,
  • az ügyfélszolgálatot,
  • és a termékminőséget,

akkor rövid távon valóban csökkenhetnek a kiadásai, de közben tovább eshet a bevétele.

Érdemes ezért három csoportban gondolkodni.

Elsőként csökkenthető költségek

Olyan kiadások, amelyek kevés üzleti értéket teremtenek.

Optimalizálható költségek

Szükségesek a működéshez, de olcsóbban vagy hatékonyabban is megoldhatók.

Kritikus költségek

Közvetlenül kapcsolódnak a bevételtermeléshez, a szolgáltatás minőségéhez vagy a jogszerű működéshez.

Ezek csökkentése csak különösen alapos mérlegelés után indokolt.

5. Ellenőrizd az árképzést

Egy vállalkozásnak lehet magas árbevétele úgy is, hogy közben veszteséges.

Ez gyakran akkor történik, ha az árazás nem fedezi megfelelően a teljes költséget.

Az árnak nemcsak a közvetlen költséget kell fedeznie

Figyelembe kell venni többek között:

  • alapanyagot,
  • munkaidőt,
  • bérköltséget,
  • rezsit,
  • marketinget,
  • adminisztrációt,
  • adókat,
  • finanszírozási költségeket,
  • és a kívánt nyereséget.

Gyakorlati példa

Egy szolgáltatásért 100 000 Ft-ot kér a vállalkozás.

Első ránézésre a közvetlen költsége csak 50 000 Ft, tehát úgy tűnik, 50 000 Ft marad.

Viszont ha a szolgáltatásra jutó:

  • adminisztráció 10 000 Ft,
  • marketing 12 000 Ft,
  • iroda és egyéb fix költség 15 000 Ft,
  • finanszírozási és egyéb költség 8 000 Ft,

akkor már csak 5 000 Ft fedezet marad.

Egy kisebb költségnövekedés ezt könnyen veszteségbe fordíthatja.

6. Nézd meg külön, mely termékek vagy szolgáltatások nyereségesek

Nem biztos, hogy maga a teljes vállalkozás üzleti modellje rossz.

Lehet, hogy csak bizonyos termékek vagy szolgáltatások termelnek veszteséget.

Érdemes megvizsgálni:

  • termékenként,
  • szolgáltatásonként,
  • ügyféltípusonként,
  • projektenként,
  • értékesítési csatornánként

a bevételt és a hozzá kapcsolódó költségeket.

Előfordulhat például, hogy:

  • a bevétel 30%-át adó szolgáltatás a profit 70%-át termeli,
  • miközben egy másik, nagy forgalmú terület szinte semmilyen eredményt nem hoz.

Ilyenkor nem feltétlenül általános költségcsökkentésre van szükség.

Lehet, hogy egyszerűen a nyereségesebb területekre érdemes több erőforrást fordítani.

7. Vizsgáld meg a bevételi lehetőségeket is

A veszteség kezelését nem lehet kizárólag költségcsökkentéssel megoldani.

A másik oldal a bevétel.

Érdemes megvizsgálni:

  • lehet-e árat emelni,
  • növelhető-e az átlagos kosárérték,
  • kínálható-e kiegészítő szolgáltatás,
  • visszaszerezhetők-e korábbi ügyfelek,
  • megnyitható-e új értékesítési csatorna,
  • javítható-e az ügyfélmegtartás,
  • van-e új célcsoport.

Sok vállalkozásnál egy kisebb áremelés vagy a veszteséges szolgáltatások átalakítása többet javíthat az eredményen, mint több kisebb költség megszüntetése.

8. A cash-flow-t külön is ellenőrizni kell

A veszteség és a likviditási probléma nem ugyanaz.

Lehetséges, hogy egy vállalkozás veszteséges, de még jelentős készpénztartalékkal rendelkezik.

És az ellenkezője is előfordulhat:

papíron nyereséges, mégsem tudja időben kifizetni a számláit.

Ezért külön érdemes vizsgálni:

  • mennyi pénz van ténylegesen a bankszámlán,
  • mikor érkeznek a vevői kifizetések,
  • mikor esedékesek a beszállítók,
  • mikor kell adót fizetni,
  • mekkora a következő hónapok bérköltsége,
  • mennyi kintlévőség van.

A cash-flow terv segít megmutatni, mennyi idő áll rendelkezésre a probléma megoldására.

9. Kezeld a kintlévőségeket

Előfordulhat, hogy a vállalkozás sok számlát állít ki, a pénz azonban túl lassan érkezik meg.

Érdemes megvizsgálni:

  • mekkora az átlagos fizetési idő,
  • mely ügyfelek fizetnek rendszeresen késve,
  • mekkora a lejárt követelések összege,
  • indokolt-e rövidebb fizetési határidőt alkalmazni,
  • szükséges-e előleget kérni.

Egy 30–60 napos késés gyorsan komoly likviditási problémává válhat, különösen magas fix költségek mellett.

10. Vizsgáld felül az adózási struktúrát

Ha jelentősen megváltozott a vállalkozás pénzügyi helyzete, érdemes azt is ellenőrizni, hogy a jelenlegi adózási struktúra továbbra is megfelelő-e.

Például változhat:

  • a bevétel,
  • a nyereség,
  • a bérköltség,
  • az alkalmazottak száma,
  • az áfastátusz,
  • a tulajdonosi jövedelem.

Ezek hatással lehetnek arra is, hogy a vállalkozás számára mely adózási megoldás a legkedvezőbb.

Az adótervezés azonban nem egyenlő azzal, hogy mindenáron csökkenteni kell a fizetendő adót.

A cél egy jogszerű, fenntartható és a működéshez illeszkedő adózási struktúra.

11. Készíts 30, 60 és 90 napos intézkedési tervet

Ha a vállalkozás veszteséges, a túl hosszú távú terv önmagában kevés.

Érdemes konkrét, rövid távú célokat meghatározni.

Következő 30 nap

  • pontos pénzügyi helyzet felmérése,
  • felesleges kiadások azonosítása,
  • kintlévőségek behajtása,
  • cash-flow terv elkészítése.

Következő 60 nap

  • árazás felülvizsgálata,
  • veszteséges termékek vagy szolgáltatások azonosítása,
  • beszállítói szerződések újratárgyalása,
  • bevételnövelési lépések elindítása.

Következő 90 nap

  • eredmények visszamérése,
  • adózási és működési struktúra felülvizsgálata,
  • új pénzügyi terv kialakítása,
  • hosszabb távú stabilizációs döntések meghozatala.

Így a válságkezelés nem egyetlen nagy döntésből, hanem több mérhető lépésből áll.

12. Határozd meg, mikor kell komolyabb döntést hozni

Nem minden vállalkozás stabilizálható kisebb módosításokkal.

Ha például:

  • hónapok óta jelentős veszteség keletkezik,
  • elfogynak a pénzügyi tartalékok,
  • folyamatosan nőnek a tartozások,
  • a működés alapvetően nem termel megfelelő fedezetet,

akkor nagyobb változtatásra lehet szükség.

Ilyen lehet például:

  • üzleti modell átalakítása,
  • veszteséges tevékenység megszüntetése,
  • szervezeti átalakítás,
  • finanszírozás bevonása,
  • vagy a vállalkozás méretének csökkentése.

A legrosszabb megoldás általában az, ha a vállalkozás hónapokon keresztül változatlanul folytatja a veszteséges működést abban bízva, hogy a helyzet magától rendeződik.

Miben segíthet egy könyvelő?

A könyvelő a meglévő pénzügyi adatok alapján segíthet feltárni:

  • hogyan változott a bevétel,
  • mely költségek emelkedtek,
  • hogyan alakult az eredmény,
  • milyen adófizetések várhatók,
  • romlik-e a cash-flow,
  • és mely területeket érdemes részletesebben elemezni.

Egy proaktív könyvelési szemlélet különösen fontos ilyen helyzetben.

Nem csak azt mutatja meg, mi történt az előző hónapban, hanem segít abban is, hogy a cégvezető a következő hónapokra jobb pénzügyi döntéseket hozzon.

A gyors reagálás a stabilizáció egyik kulcsa

Egy veszteséges időszak nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy vállalkozás rosszul működik vagy nincs jövője.

A döntő kérdés inkább az, hogy:

milyen gyorsan ismeri fel a vezető a problémát, és mennyire tudatosan reagál rá.

A stabilizáció általában több terület együttes javítását igényli:

  • költségkontroll,
  • megfelelő árképzés,
  • bevételnövelés,
  • cash-flow tervezés,
  • pénzügyi tartalék,
  • és megfelelő adózási struktúra.

A KE Adózás könyvelési és adótanácsadási szemlélete abban segíthet, hogy a vállalkozás pénzügyi helyzetét ne csak visszamenőleg lássa a cégvezető, hanem időben felismerhesse azokat a pontokat is, ahol beavatkozásra van szükség.

Mit tegyen egy vállalkozás, ha veszteségessé válik?

Elsőként fel kell mérni, mi okozza a veszteséget, és hogy átmeneti vagy tartós problémáról van-e szó. Ezután érdemes átvizsgálni a költségeket, az árképzést, a bevételi forrásokat, a cash-flow-t és az adózási struktúrát, majd konkrét intézkedési tervet készíteni.

  • Először a veszteség valódi okát kell azonosítani.
  • Nem minden veszteséges hónap jelent tartós problémát.
  • A költségcsökkentést prioritások alapján érdemes végrehajtani.
  • Az alulárazás tartós veszteséget okozhat még növekvő árbevétel mellett is.
  • A profit mellett a cash-flow-t is külön kell figyelni.
  • A pénzügyi és adózási struktúrát érdemes rendszeresen felülvizsgálni.

GYIK

Kapcsolódó témák

Ingyenes ebook

4 dolog, amit tudnod kell, ha Magánrendelőd van.

Ebből az ingyenes útmutatóból megtudhatod, mire figyelj oda, hogyha egészségügyi vállalkozásod van, vagy egy ilyen vállalkozásban dolgozol.
Köszönjük a megkeresést! Kollégánk hamarosan keresni fogja a válasszal kapcsolatban.
Oops! Something went wrong while submitting the form.

Kapcsolódó cikkek