Beruházás előtt állsz? Így számold ki, hogy valóban megéri-e

1. Először határozd meg, mit old meg a beruházás

Mielőtt számolni kezdenél, érdemes egy egyszerű kérdést feltenni:

Milyen konkrét üzleti problémát old meg ez a beruházás?

Egy új eszköz például:

• növelheti a kapacitást,
• csökkentheti a munkaidőt,
• mérsékelheti az üzemeltetési költségeket,
• több ügyfél kiszolgálását teheti lehetővé,
• csökkentheti a hibák számát.

Ha nem lehet egyértelműen meghatározni az üzleti előnyt, a megtérülés kiszámítása is nehézzé válik.

2. Ne csak a vételárral számolj

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a beruházás költsége alatt kizárólag a vásárlási árat értjük.

Pedig a teljes költség ennél jóval magasabb lehet.

Felmerülhet például:

• szállítás,
• telepítés,
• betanítás,
• karbantartás,
• biztosítás,
• finanszírozási költség,
• új szoftver,
• átalakítás vagy előkészítés.

Egy 5 millió forintos eszköz teljes projektköltsége tehát könnyen magasabb lehet ennél.

3. Milyen pénzügyi előnyt fog termelni?

A megtérülés nem mindig közvetlenül új bevétel formájában jelentkezik.

Egy beruházás értéket teremthet például:

Többletbevétellel

Egy új géppel a vállalkozás több terméket tud előállítani, így növelheti az értékesítést.

Költségcsökkentéssel

Egy modernebb rendszer csökkentheti az energia-, munkaerő- vagy alvállalkozói költségeket.

Időmegtakarítással

Ha egy automatizáció havonta több tucat munkaórát szabadít fel, annak szintén van pénzügyi értéke.

A fontos az, hogy az előnyt lehetőség szerint számszerűsítsd.

4. Mennyi idő alatt térül meg?

Az egyik legegyszerűbb mutató a megtérülési idő.

Tegyük fel, hogy egy fejlesztés teljes költsége:

6 000 000 Ft

A beruházás pedig éves szinten várhatóan:

2 000 000 Ft többleteredményt vagy megtakarítást

hoz.

Egyszerűsített megközelítéssel:

6 000 000 / 2 000 000 = 3 év

Vagyis körülbelül három év szükséges ahhoz, hogy a beruházás visszatermelje a rá fordított összeget.

Ez természetesen egy egyszerű számítás, de már jó kiindulópontot adhat két beruházási lehetőség összehasonlításához.

5. A jó megtérülés sem ér sokat, ha közben elfogy a pénz

Egy beruházás papíron kiváló lehet, miközben rövid távon komoly likviditási problémát okoz.

Tegyük fel, hogy egy fejlesztés várhatóan két év alatt megtérül.

Ez jól hangzik.

De ha a vállalkozásnak a teljes összeget azonnal ki kell fizetnie, és emiatt nem marad elegendő pénz:

• bérekre,
• adókra,
• beszállítókra,
• váratlan kiadásokra,

akkor a beruházás veszélyeztetheti a napi működést.

Ezért a megtérülés mellett mindig vizsgálni kell a cash-flow-t is.

6. Ne csak a legjobb forgatókönyvet számold ki

A legtöbb beruházás tervezésekor könnyű optimista feltételezésekkel dolgozni.

„20%-kal nő majd az értékesítés.”

„Két új ügyféllel számolunk.”

„A gép teljes kapacitással fog működni.”

Érdemes legalább három forgatókönyvet készíteni:

Optimista

Minden a tervezettnél jobban alakul.

Reális

A legvalószínűbb eredményekkel számolunk.

Kedvezőtlen

A bevételnövekedés kisebb, a költségek pedig magasabbak a vártnál.

Ha a beruházás csak az optimista forgatókönyv mellett működik, az nagyobb kockázatra utalhat.

7. Alternatív megoldás is létezhet

Mielőtt a vállalkozás több millió forintot beruház valamibe, érdemes megvizsgálni a lehetséges alternatívákat.

Például:

• vásárlás helyett bérlés,
• új helyett használt eszköz,
• saját rendszer helyett külső szolgáltató,
• egyszeri nagy fejlesztés helyett fokozatos bővítés.

Nem feltétlenül a legolcsóbb megoldás lesz a legjobb.

A kérdés az, melyik konstrukció biztosít megfelelő üzleti eredményt elfogadható pénzügyi kockázat mellett.

8. A beruházás után is mérj

A pénzügyi tervezés nem ér véget a vásárlással.

Néhány hónap elteltével érdemes összehasonlítani:

Mit terveztünk?

és

Mi történt valójában?

Vizsgálható például:

• valóban nőtt-e a bevétel,
• megvalósult-e a várt költségcsökkenés,
• mennyi volt a tényleges üzemeltetési költség,
• változott-e a megtérülési idő.

Ez nemcsak az adott beruházás megítélésében segít. A következő nagyobb üzleti döntésnél is pontosabb becsléseket lehet készíteni.

Egy beruházás nem attól jó, hogy új

Egy új eszköz, technológia vagy iroda látványosan jelezheti a vállalkozás fejlődését, de önmagában ettől még nem lesz jó pénzügyi döntés.

A valódi kérdés az:

mennyi pénzügyi vagy működési értéket teremt a ráfordított összeghez képest?

Ha ismert a teljes költség, a várható megtérülés, a cash-flow hatás és a legfontosabb kockázatok, a beruházási döntés már nem pusztán megérzésre épül.

Ez pedig hosszú távon sokkal tudatosabb vállalkozásvezetést tesz lehetővé.

‍

• Nem minden szükségesnek tűnő beruházás jó pénzügyi döntés.
• A vételár mellett a teljes kapcsolódó költséget is figyelembe kell venni.
• A megtérülés származhat többletbevételből vagy költségmegtakarításból.
• A megtérülési idő mellett a cash-flow hatását is vizsgálni kell.
• Érdemes optimista, reális és kedvezőtlen forgatókönyvvel is számolni.
• A beruházás után is célszerű összevetni a tervet a tényleges eredménnyel.